Szabadságot biztosítunk IT döntéseihez

Vállalatunk 2017-ben részt vesz a ZeroCO2 Programban, ellentételezte környezetterhelése egy részét.

Milyen típusok kiegészítőivel foglalkozik a Szerverház?

  • A nálunk forgalmazott összes szerverhez és adattárolóhoz kínálunk bővítési lehetőségeket, szervizcélokra szinte az összes alkatrészt biztosítani tudjuk.
  • A legújabb modellekhez is szállítunk kedvező árú opciókat. Ezek egy részét raktárról kínáljuk, a raktárról nem elérhető alkatrészek esetében a szállítási idő 1-5 nap.
  • Specialitásunk a kereskedelmi forgalomból már visszavont szerverek és adattárolók alkatrészeinek beszerzése.
  • Cikkszám ismeretében akár notebook vagy asztali gép alkatrészekkel kapcsolatban is érdemes tennie egy próbát.

Miért érdemes eredeti, a gyártó által feliratozott alkatrészt használni, a piacon elérhető, általános célú termékek helyett?

  • A gyártó által tervezett alkatrész teljes mértékben bevizsgált és kompatibilis az adott típussal és annak más bővítéseivel, így elkerülhető egy esetleges üzemzavar vagy meghibásodás.
  • Az adott gyártó amellett, hogy saját emblémájával lát el egy alkatrészt, rendszeresen egyéb, nem látható módosítást végez el rajta. Ez általában az egész rendszer megbízhatóbb működését szolgálja, e nélkül a kiszolgáló bizonyos alrendszerei nem megfelelően, vagy csökkentett képességekkel üzemelnek.
  • Bizonyos esetekben elveszik a garancia, ha az adott szervert vagy adattárolót nem a gyártó által ajánlott alkatrésszel bővítjük.

Érdemes-e használt szervert venni?

Biztos felmerült már Önben a kérdés: miért árulunk egyszerre új és használt gépeket is? Ezek nem egymás konkurenciái, nem veszik el a piacot egymástól? Íme egy összefoglaló a témában.
A nagy szervergyártók (IBM, HP, DELL) "erősség" alapján jellemzően három részre bontják a portfóliójukat:
  • belépő szint (entry),
  • középkategóriás (midrange) szerverek,
  • nagyvállalati (enterprise) szerverek.
A belépő szintű szerverek még nem “igazi” szerverek, de már is nem sima pc-k. Általában egyprocesszoros gépek, egyszerű hibajavítós memóriamodulokkal (ECC), sok esetben SATA diszkekkel. A legfőbb ok, amiért nem “igazi” szerverek, az a redundáns alkatrészek (legfőképpen redundáns tápegység) hiánya. Előnyük viszont az alacsony ár, a tornyos gépek esetén csendes kialakítás (akár irodában is működhetnek) és akár egész erős processzorral is kaphatók.

A középkategóriás szerverek alaplapján két processzorfoglalat található. Általában négy-nyolc magos Intel Xeon processzorokkal szerelik ezeket. Jobbára rack kivitelben találkozhatunk ilyen gépekkel, bár minden gyártónak vannak tornyos midrange szerverei is. Előny a kis helyre (akár 1U rack, “pizzásdoboz” kivitel) besűríthető relatíve nagy teljesítmény, sok leállás nélkül cserélhető alkatrész, “hátránya” a lényegesen magasabb ár: egy komolyabban összekonfigurált szerver ára ebben a kategóriában nettó 1,5 millió forinttól indul.

A nagyvállalati szerverek négy-nyolc (régebben akár 32) Intel Xeon (többnyire hat-tíz fizikai magos) processzorral szerelt masinák. A vezérlőelv az egyetlen gépbe belezsúfolt óriási teljesítmény mellett a lehető legmagasabb szintű rendelkezésre állás. Az enterprise szerverek nettó ára könnyen meghaladhatja a tízmillió forintot.

Az új entry gép árában használt midrange-et, új midrange árában használt enterprise-t is vásárolhat. Vagyis, néhány felületi karcolással és kicsivel korábbi processzor/memóriatípussal egy kategóriával magasabb, több hibatűrő megoldással rendelkező szervert vehetünk. Tehát nem lesz „brand new”, de a feladatra teljesen alkalmas lehet, akár garanciával, jóval kisebb áron, magasabb kategóriában.

Mi is az a RAID?

A RAID (ez egy betűszó, a Redundant Array of Independent Disks vagyis Redundáns, Külön Diszkekből álló Tömb rövidítése) technológia lényege, hogy a tárolandó adatokat egy fizikai diszk helyett egy több fizikai diszkből álló logikai diszkre íratjuk fel egy szoftver vagy egy erre a célra szolgáló hardvereszköz (RAID-vezérlő, Storage Controller) segítségével. A cél: az adatbiztonság és/vagy az adatátviteli sebesség növelése.

A leggyakrabban használt RAID szintek a következők:

RAID 0 (csíkozás)

A tömb lemezeit összefűzzük. Ez a RAID szint semmilyen védelmet nem nyújt adatvesztés ellen, sőt, az esetleges adatvesztés esélye még nagyobb is, mint egy szimpla diszk esetében, mert a tömb bármelyik diszkjének meghibásodása a teljes tömb összeomlását okozza. Az értelme a megnövelt adatátviteli sebesség, amit a csíkozásnak nevezett technikával érünk el. A technika lényege a párhuzamosított írás és olvasás, vagyis az összes, a tömbben lévő diszkre egyszerre írunk/egyszerre olvasunk róluk. Ezt úgy tudjuk megtenni, hogy a RAID-vezérlő szoftverünk írási műveletnél szétszedi csíkokra a kiírandó adatot, olvasáskor pedig a különböző csíkokat visszaalakítja az eredeti adattá.

RAID 1 (tükrözés)

A legismertett RAID szint. Lényege: a tömbben levő diszkekre egyszerre írjuk fel ugyanazt az adatot. Bár ez is párhuzamos művelet, a RAID 0-val ellentétben itt nincs írási sebesség növekedés, mert a RAID 1 nem használja a csíkozást. Az olvasás azonban gyorsul, mert több diszken is megvan ugyanaz az adat, tehát megfelelő vezérléssel csökkenthetjük a fejpozícionálási és keresési (seek) időt. Egyszerű példa: az A diszkről csak a 0-50%-ig terjedő területet olvassuk, a B diszkről pedig csak az 51-100%-t. Így mindkét diszk esetében kevesebb idő kell pl. fejmozgatásra. A technika igazi célja ezzel együtt nem az átviteli sebesség növelése, hanem az adatbiztonság: az A diszk meghibásodásakor minden adat, változatlan formában megvan a B diszken is (az A tükörképén). A módszer hátránya: 1 egység tükörrel védett adatterülethez 2 egységnyi diszk kell, vagyis a megoldás kissé drága.

RAID 5

Egy kedvelt, optimális megoldás: védelmet nyújt a tömbben lévő bármelyik diszk meghibásodása ellen és kisebb a veszteség (hasznos, RAID-del védett terület per teljes RAID-be vont diszk-készlet). Minimálisan 3 diszk szükséges hozzá, a hasznos terület 2 diszknyi lesz. Ha több diszket használunk fel, még jobb lesz az arány: pl. 6 diszknél 5 diszknyi lesz a hasznos terület. Az ominózus 1 diszknyi extra terület a paritás adatok tárolására kell. Azonban a RAID 5 esetében nincs kitüntetett paritás diszk: az összes diszk tartalmaz paritás adatokat, oly módon, hogy bármelyik diszk meghibásodása esetén vissza lehessen nyerni az adatokat a megmaradt diszkekről. Fontos tudni, hogy ez csak az első diszk meghibásodására igaz: ha egy második lemez is hibás lesz, elveszítjük az adatainkat. Ezért érdemes a meghibásodott diszket azonnal cserélni, vagy ha ez előreláthatóan nem kivitelezhető, érdemes hozzáadni a RAID 5 tömbhöz még egy diszket, az ún. meleg tartalékot (hot-spare). Ez automatikusan beáll a meghibásodott lemez helyére és a többi diszk szintén automatikusan visszaírja rá a meghibásodott lemez adattartalmát. A RAID 5 használ csíkozást. A RAID 5-höz hasonlóan működik a RAID 6 szint: ez utóbbi 2 diszk meghibásodását is eltűri, viszont a létrehozásáshoz hasznos terület + 1 diszk helyett hasznos terület + 2 diszk szükséges.

RAID 10 (RAID 1+0)

A csíkozás és a tükrözés ötvözése. Készítünk 2 tükröt és összefűzzük őket. Például van 4db egyforma 1TB-os lemezünk: A, B, C, D. Az A-t és a B-t RAID 1-be rakjuk, így keletkezik egy hibatűrő, de nem túlságosan gyors 1TB-os tömb. A C és a D diszkekkel ugyanezt megcsináluk, végül a két tömböt RAID 0-vá fűzzük össze. A csíkozás itt ugyanúgy működik, mint a szimpla diszkekből álló RAID 0 esetén. A módszer magasabb átviteli sebességet és hibatűrést tesz egyszerre lehetővé. Hátránya: itt is 50% a veszteség, mint a RAID 1-nél. Az előbbi példában a 4db 1TB-os diszkből egy 2TB-os védett terület kapunk.

RAID 50 (RAID 5+0)

Ugyanaz az elv, mint a RAID 10-nél, csak itt nem 2, hanem minimum 3 db RAID 0 tömbünk van és ezeket szervezzük RAID 5-be.

Mi az a Cluster (magyarul fürt)?

Számítógépek vagy más, egyébként független hardvereszközök összekapcsolása (felfűzése) olyan módon, hogy azok egyetlen összefüggő rendszert alkossanak, amelyek együttesen végzik a megkapott feladatok megoldását.

A fürtök kialakításának célja többféle lehet:
  • Magas rendelkezésre állás (HA-rendszer): jellemzően két szerverből és egy storage-ból (külső adattároló) álló, redundáns rendszer. Ha az egyik szerver meghibásodik, a másik átveszi a szerepét. Megfelelő szoftverkörnyezet (pl. virtualizáció Fault Tolerance támogatással) és beállítások esetén az átállás akár a másodperc tört része alatt is megtörténhet vagyis a szerverleállásból a felhasználók semmit nem vesznek észre.
  • Terhelés elosztás (Load Balancing): ebben az esetben a fő cél a clusteren belüli erőforrások lehető legoptimálisabb kihasználása. Egy helyesen öszeállított terhelés-elosztott rendszerben elvileg nem alakulhatnak ki szűk keresztmetszetek (bottleneck-ek), mert egy 'forgalom-irányító' mechanizmus az újabb és újabb feladatokat mindig az éppen legkevésbé terhelt cluster-tagnak küldi el. Fontos tudni azonban, hogy a forgalom-irányítón az összes cluster-tag forgalma átmegy, így fokozottan ügyelni kell arra, nehogy pont a terhelés-elosztást végző rendszer terhelődjön túl.
  • Számítási fürt: lényege, hogy több kisebb kapacitású részegységből egyetlen nagyobb kapacitású rendszert hoznak létre, nagy számításigényű feladatok végzésére. A számítási fürtök jellemző felhasználási területei a meteorológiai modellezés, géntérkép számítás, videorenderelés. A számítási fürtök esetében nem fontos a magas rendelkezésreállás (mint például a HA-clusterek esetében), hiszen ha kiesik egy-két elem, akkor csak annyi történik, hogy a rendszer összteljesítménye csökken.
Érdekesség: bizonyos számítási műveletek elvégzésére manapság már nem a klasszikus processzorok (CPU) a legalkalmasabbak, hanem a videokártyákon található GPU-k. Ezért egyre népszerűbb olyan számítási fürtöket építeni, amelyek nagyszámú csúcskategóriás VGA-kártyát tartalmaznak. Ilyenkor a számítási műveleteket túlnyomó mértékben a videokártyák végzik.

Szakmai támogatás

A Szerverház kiemelt figyelmet fordít ügyfelei, partnerei elégedettségének növelésére. Számunkra ügyfeleink szakmai támogatása nem az eszközök leszállításával zárul, hanem akkor kezdődik igazán.
E célból hoztuk létre tudásbázisunkat, melyben hasznos információkat osztunk meg, folyamatosan frissítve azokat.

Amennyiben HP eszközökkel kapcsolatos segítségre van szüksége, itt találja a HP hivatalos support oldalát:
http://us-support.external.hp.com/portal/site/hpsc/public/kb/search/

Amennyiben további segítségre van szüksége, kérjük lépjen velünk kapcsolatba az űrlap kitöltésével, és munkatársunk visszahívja Önt.
Időtúllépés
Lejárt munkamenet